SMS szponzorált hirdetés
Gyorskeresés
Blogok
Hozzászólások (3)
| 1280. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2012-01-31 17:34:39 |
|
Ne várjatok tőlem sikertörténetet...és áradozni sem fogok, mert nem az én stílusom...egyszerűen jó, hogy van valaki, aki szeretettel gondol rám...amikor itt van, van kiről gondoskodnom, ha nincs itt van kire gondolnom...és ez olyan kerek...mondjuk, mint én... "Mindnyájan keressük a tökéletes társat. De ha az ember elég sok kapcsolaton van túl, kezdi gyanítani, hogy nincs is tökéletes társ, csupán a tökéletlenségek fokozatai léteznek. Miért van ez így? Azért, mert mi sem vagyunk tökéletesek, és úgy válogatjuk meg társainkat, hogy a tökéletlenségeik kiegészítsék a mieinket. Csak ha megküzdöttünk legtitkosabb démonjainkkal - megoldhatatlan problémáinkkal, amelyek azzá tesznek, akik vagyunk - akkor találhatjuk meg életünk társát, mert akkor fogjuk csak tudni, hogy egyáltalán mit is keresünk. Ezt a tökéletlen személyt keressük, de nem az első szembejövő tökéletlent, hanem az "igazit". Azt, akire szeretettel nézhetünk, miközben azt gondoljuk: "Pontosan ilyen problémát akarok magamnak!" (Andrew Boyd) eléggé tökéletlen vagyok... Garou -- L'adieu |
||
Hozzászólások (7)
| 1279. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2012-01-26 09:35:32 |
|
Csatolt kép: ![]() Reggeli hófitness és favágás után, leültem kicsit megpihenni...mert a mozgás nagyon kell ebben a korban is. ÉRINTÉS.... Csönd És a gerlék búgása És csönd És a zsigerek duzzadása És csönd És a szem villanása És csönd És a másik szemének pillantása Tekintetek találkozása És a csönd És a vágy A vér gyorsuló áradása És a csönd És a vágy És a gerlék búgása És a mosoly A mosolyok találkozása Mosolyok vonzása Elmondhatatlan érzések el nem mondása És a vallomások vallomása Az erő áramlása És a csönd És a gerlék búgása A kéz feszülése, mozdulása És a másik kezének feszülése és mozdulása Gyengéd kezek gyengéd találkozása És érintés és a vágy és a vágy és a vágyak vágyódása A vágy fokozása, fokozódása és tótágas óriása És csönd és öröm És a gerlék búgása A kedves simítása, érintése, pillantása Mosolyok találkozása És a gerlék búgása Erek és izmok feszülése A vér gyorsuló áramlása A kezek simítása És a rejtekek kutatása És a csönd És a gerlék búgása És szempillák véletlen találkozása Szájak egymásba olvadása Rejtekek tapintása, simogatása A boldogság ébredése Hormonok lázadása És neszek hallása És ölelés és karok és lábak kuszasága, egymásba olvadása A lélek zihálása A karok szorítása A combok szorítása A gondolat hallgatása Hangok és félszavak És a hangok és a félszavak és a nedvek tolulása Ölek zúgása, szárnycsapkodása Ölek csobbanó csobbanása Az Élet robbanása És lihegés és ernyedés És a mosolyok és tekintetek szerelmes pillantása És a csönd És a gerlék búgása És a csönd és a csönd És a gyönyör terjedése és múlása És a szeretők hallgatag hallgatása És az arcok érintése és simítása És a csönd Csak vidáman! |
||
Hozzászólások (5)
| 1278. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2012-01-25 07:06:20 |
|
Csatolt kép: ![]() A társkeresésről régebben ezt fogalmaztam meg, és nagyon sokáig ezt is vallottam: Néha azt gondolom, olyan ez a társkeresősdi, mintha egy turkálóban lennék a többi cucc között. Amikor regisztrálok, akkor van bálabontás, ráöntenek a régen ott dekkoló ócska holmikra. A hímnemű turkálóangyalok rögtön rám-kapnak, hiszen új hús vagyok. Kézbe vesznek, kívül-belül megnéznek, vizsgálgatnak, megvan-e minden gombom, a zippzáram jól működik-e, nem vagyok-e nagyon kopott, agyonmosott, avítt, divatjamúlt. Méretben, színben megfelelek-e, különb vagyok-e, mint a többi, aki már régen a tárlókban, dobozokban tesped. Megszagolnak, megtapogatnak, kifordítanak, befordítanak...aztán betesznek egy nagy nejlonzsákba, amiben a többi, hirtelen kiválasztott hacuka közé kerülök. Tart még egy kicsit a válogatás, mi odabent a sötétben bizalmatlanul méregetjük egymást, vajon eljutunk-e a megmérettetésig? A pénztár előtt kiborítanak a zsákból, még egyszer megnéznek, aztán...vagy ráhuppanok a mérlegre és hazavisznek, vagy újra visszakerülök a többi turkálandó áru közé...Fontos a súly is, mert aszerint fizetnek...aki súlyos, nem nyerő... Van még egy esély...megtetszem, az eladókisasszonyokkal eltétetnek x napig...parkolópályára...így még éltetik bennem a reményt...ott porosodok a raktárban a többi parkolópályással..., aztán a megígért időre nem jön, akinek első látásra megtetszettem, már el is felejtkezett rólam, pedig nekem is tetszett ő... ...vagy visszakerülök a nagy tömegbe, és kezdődik minden elölről...pedig aránylag divatos is vagyok, nem voltam több ember tulajdona, nem vagyok elhasználva és kihordva...tudnék még örömet okozni... Végül megunom az egészet, és önként géprongynak jelentkezem, el akarok kerülni a turkálóból, rosszul érzem itt magam, sokan vagyunk, megfelelő turiba járó férfi meg nagyon kevés- a szerelők legalább hasznomat veszik, mert finom és puha vagyok...és az olajos-kezű mester megsajnál, nem törli belém a kezét...hazavisz, kimos, rendbe tesz...az övé lettem... Most már csak mosolygok a dolgon...egy ember, akit nem fertőzött még meg a társkereső férfiak betegsége, egy kattintással rám talált...nagyon sok idő telt el, már feladtam, de ő nem. Még szerencse. Alakulunk egymáshoz, azt gondolom, ebben a korban alapjaiban megváltozni senki sem tud, de nem is kell. Nem géprongy vagyok... adele someone like you |
||
Hozzászólások (10)
| 1277. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2012-01-24 07:28:23 |
|
Csatolt kép: ![]() Rég jártam erre...Több ok miatt. Elsősorban az előző bejegyzésem okán, azután pedig megcéloztam a révet, nem utolsósorban pedig elromlott a számítógépem. De végre jó...a szomszédba bekuncsorogtam, de csak olvasni tudtam, hiszen nem voltam előfizetve. Látom, vannak újak, de a hangnem néhol olyan furcsa...Persze, a régieket, az ismerősöket továbbra is örömmel... Tél van. Itt az ideje, mikor legyen hideg, ha nem januárban. Még nem voltak mély mínuszok, ne panaszkodjunk. De ha fázik az ember lánya, ha nincs meg a komfortérzete, akkor minden baja van. És mindent megtesz azért, hogy meleget érezzen. Testileg, lelkileg...ne hűljenek ki a pozitív érzések soha. Nem hiába mondják, hogy kell a tűz, a lobogás...Csak nehogy megégessek vele valakit... Nekem is könnyebb lenne a termosztátot felcsavarni, és a gáz melegét élvezni. De nem tudok mellette tisztességesen megmelegedni. ( és akkor az anyagiakról nem is szóltam...) Lehet, más nem csinálná, de én szívesen teszem a melegcsinálás körüli hercehurcát. Tevékenység, ami hozzátartozik az életemhez, és szívesen teszem. Reggel ahogy virrad, felébredek. Valamit magamra kapok, lebotorkálok a kazánhoz. hiszen még alig látok. Kihamuzás, ha megtelt a vödör, kiviszem a kukába Borcsa díszkíséretével. Vigyázni kell, ne legyen parázs a hamu között, mert kiégetheti a vödröt meg a műanyag kukát. Pár szál gyújtós hasogatása az építési hulladékanyagként idekerült deszkákból, berakva a normál fehér újságpapír, hozzá egy kis színes reklámújság is, mert az nem ég magában. Rá a gyújtós, de úgy, hogy legyen légtere a fának az újság fölött. Kétféle megoldás van: kupacot rakok, vagy az ajtóhoz támasztom a fákat. Rá vastagabb deszka, szárazabb, még vékony keményfa, aztán ha begyúlt, mehet rá a vastagabb, vizesebb, friss vágásból származó hasábok és rönkök. Teljesen kiképeztem magam tüzeléstechnikai szakértővé. A kéményseprő csak ellenőrizni jön, a kazánt és a kéményt nem nézi, csak a gázosba világít be, hogy nincs-e elzáródva. Minden hónapban ki kéne takarítani a tűzteret, de mostanában hanyagoltam. A múlt hét végén már nagyon fekete lánggal égett a fa, tudtam, hogy nincs rendben benne valami. Elő a francia kulcsot, lecsavarozni a tisztítóajtót, elő a piszkálólapátot, és szabaddá tenni a füst járatait : mert ez a kazán nagyon furfangos: a füst úgy távozik belőle, hogy először a kazán teljes belsejét végigkalamolja: olyan módon, mint ahogy a repülőtereken állunk sorba a vámvizsgálat előtt, labirintus-szerűen. A lamellák egymástól kb. 8 centire vannak, de most úgy el voltak tömődve, hogy talán egy centi szabad járásuk esett. Nincs olyan spirális kefém, mint a kéményseprőknek, de talán lesz, mert kedves férfi- segítségem, aki gondoskodik az ilyen különleges beszerzésekről, mint a gázra a kiskarika és egyebek, nyakába veszi a nagyfalut, és legalább ezt a terhet leveszi a vállamról. (Ráadásul esténként sem hagy magamra, hogy legalább olyankor halljak emberi hangot a skypén.) A hamu lekaparva a kazántérben, pontosan egy egész 16 literes festékes vödröt töltött meg. Végre újra igazi huzat van, újra jó hatással fűtök. Persze, a kémény még mindig takarítatlan: jön Laci, a külsőkörletes segítség, kivenni ő sem tudja, mert a kémény többemberes, nemhogy egyasszonyos, így csak gázolajjal fogja kiégetni a kormot. A gázperzselő is jó lenne, de kinek van errefelé olyan? (Bár állítólag ez a fűtés szennyezi a levegőt...és a rengeteg autó?) A fűtés pedig: a ház felében lezárva a radiátorok. A szomszéd áradozott, hogy milyen jól alszanak fűtetlen szobában, gondoltam, kipróbálom: azért egy hangyányit nyitva hagytam az elzárószelepet a fűtőtesten ott, ahová bekuckoltam. A legkisebb szobában. Persze, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hatalmas kémény ennek a szobának a falában halad. Másik oldala a folyosón. Eszembe jutott, hogy van nekem egy valódi pehelydunnám, kipróbálom. Pontosan 43 éve nem takaróztam dunnával. Ezt most örököltem, kiszellőztettem a téli napsütésben, rá egy jó puha huzat és próba....ettől finomabb és melegebb takaró nem létezik.. mielőtt lefekszem, felrázom, eligazítom benne a pelyhet, alábújok, körbeölel, hozzám simul, könnyű, nem kell éjszakára zokni, meleg pizsama, elég egy szál pendely... nem forgolódok, azóta olyan pompásan alszom, mintha egy kád forró habban szundítanék. A vállam is csak alig fáj. Hogy ez nekem miért nem jutott eszembe korábban! (Jó, jó, ha jössz, egy kicsit kölcsönadom...) Riccie E poveri - Come Vorei ( Invitatie la cafea) |
||
Hozzászólások (2)
| 1276. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2012-01-19 16:02:27 |
Hozzászólások (6)
| 1275. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2012-01-16 10:54:39 |
|
Csatolt kép: ![]() Ha én egyedül vagyok, magamra vagyok hagyatva, akkor még gondolkodni sem tudok rendesen. Ha viszont együtt vagyok valakivel, aki figyel rám, akivel meg lehet beszélni azt, ami érdekel engem, az igenis számít. És nem kell feleleteket adnia, nem kell tanácsolnia dolgokat - ez nem erről szól. Az is egy definíciója a szeretetnek: hogy semmit nem fogok csinálni. Hogy veled leszek, de nem foglak semmire kényszeríteni.(Feldmár András) Más: Egy kis gasztronómia: Az új évben a főzéssel kapcsolatban (is) a jelszó: csak takarékosan, semmit ki nem dobunk! Irány a fagyó meg a spájz. Karácsony előtt vettem 4 kis csirkecombot, hogy majd kirántom, ha jönnek az unokáim. Zöldség mindig fellelhető, meg holmi egyéb maradék. Most történetesen egy harmad üvegnyi pezsgő jól ledugaszolva. Vasárnap ebédre készültem. Elő a kerámiatál, bele egy gondolatnyi olaj, rá a megtisztított, felaprózott répa, karalábé és hagyma. Kb 60 deka mennyiségben. Rá a besózott és különféle fűszerekkel bedörzsölt csirkecomb, szám szerint négyen. És egy merész gondolattól vezérelve alálöttyintettem a maradék rozé pezsgőt. Alufóliával befedtem, be a forró sütőbe. Vagy 30 percig hagytam befedve, levéve a fóliát a combokat megfordítottam, és hagytam még pirulni addig, amíg majdnem teljesen elülte a folyadékot. Az ízét nem kell ecsetelnem. Mennyei volt. Egy valamit elrontottam: dupla mennyiségű zöldség kell alá, és nem rontja el az összhatást egy savanykás alma sem... Hajnali ének Dinnyés József |
||
Hozzászólások (1)
| 1274. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2012-01-14 06:12:23 |
|
Csatolt kép: ![]() Varga Ibolya Kapuk Én minden kapumat megnyitottam, amikor kéredzkedtem a tiéteken. Volt ki még csak oda se csoszogott, egy kiáltott, mit akarsz, ki vagy? Egy kíváncsi volt, s kilesett a résen, de nem engem várt, így hátat fordított Volt, aki kitárta, s szóba is állt velem, de a küszöbtől egy lépésre megrekedt. Be sem engedett, kijjebb ő se jött. Kedélyesen elbeszélgetett velem róla, nem érdekeltem, el mégsem kergetett, Végül megértettem, a kapuja a küszöb. Volt, aki kitárta, s ki is jött bátran, de nem szólt sokat, elbizonytalanodott. Kijött az övéből? Belépett a másba? Félt attól, ami előtte állt: világ? Féltette azt, amit maga mögött hagyott, megijedt és beiszkolt a házba. Olyan is akadt, aki kimerészkedett, s tett néhány lépést lelkesen, velem. Aztán sietett vissza, láttam rajta, fél. Túl sokáig hagyná magára a múltját. A jövőt nem érti még, s ködös a jelen, helyette is menjek, ő csak arra kér. S volt, aki végül be is tessékelt, Nyíltan beengedett az életébe kicsit. Aztán megbánta, hogy kitárulkozott, s főként azt, hogy ezt ingyen tette, feltételezte, cserébe kérek valamit. S örült, ha végül gyorsan lerázhatott. Volt, ki elterelt kapuja elől, várt már, majd ő utat mutat, vezet, lelkesít akképpen, hogy vele, őt követve, minden sikerül... Hirtelen egy kapualjban örökre eltűnt. S én ott maradtam az elkötelezettségben, a tétova úton egyedül, vezetetlenül. Nem erőltetem már a bekéredzkedést. Kapuk nélkül, várom, aki bízik, mint én. Kinek élete igaz, mer szeretni feltételek nélkül, aki már nem fél, mert elfogad és tud, ki már nem kér, mert érti: csak adni a szép, soha nem árt, és nem kérdezi, hová jutunk végül. A társkeresés kapui a vers szerint... Hol van a szó? |
||
Hozzászólások (9)
| 1273. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2012-01-11 10:04:00 |
|
Csatolt kép: ![]() Senki sem tette szóvá, nem vette észre, hogy megváltozott a nevem mellett a szlogen. Feltételes módból kijelentő. Én vagyok az az egy... Tehát megváltozott a társkeresői státuszom... Most mondhatnám, hogy L'Oreal? Talán igen...és most már bátran elmondhatom, hogy a túlparton, a másik oldalon is vannak tisztességes férfiak...nekem az az egy, akinek én vagyok az az egy...Semmi különös nem történt, csak megköszöntem, hogy megnézett... Ő volt az, aki nem tudván a karácsonyfóbiámról, (ami már nincs is, és lehet, nem is volt?) végigbeszélte velem skypén a Szentestét... Aztán lebuktam a juhtúrós sztrapacskával, mert addig semmi jelét nem adtam annak, hogy én is, talán... De ez egy magántörténet...de jó, hogy megtörtént... Standovár Ágota :Szavak Szeretnék átbeszélni hosszú éjszakákat, szavakkal ütni rést kemény bábodon, gondolat-szárnyakként bontogatnád vágyad, én hajadba túrnék, mondd csak, hallgatom! Szeretném, hogyha mindent elmesélnél, ha sírtál, ölébe vont-e becézve anyád, és amikor először óvodába mentél, egyedül vitt-e el, vagy veletek ment apád? Még azt sem tudom rólad, van-e testvéred, kivel osztoztál meg örömön, bánaton, és később, amikor suliba kísértek, büszke voltál, vagy szorongtál nagyon? Azt is megkérdezném, ki volt az a lány, akit elsőként igézett meg szemed, mi történt addig, míg egy éjszakán rájöttél, körbezárt fáradó jelened? Szeretném a csended, mikor nem beszélnél, akkor már érteném, nem kellenek szavak, úgy hallgatnánk a selyem zizegését, ahogy múltba libben a jelen-pillanat. És amikor nyakad köré fonódna a karom, bőrünkkel látnánk, amint a szökő fényt a megfogant ígéret felbontja prizmaként, s mint nedves szárnyú pillangó ujjadon remegne meg gyáván ajkam az ajkadon, sóhaj fúlna el minden rezdülésben; mesélj... lépteid mellettem hallom gondolatban, s látom, ahogy továbbsodor az éj. Vallomás A képen eddigi örökös hálótársammal. |
||
Hozzászólások (7)
| 1272. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2012-01-09 10:27:40 |
|
Csatolt kép: ![]() Elmondanám, nem hagyom, hogy féljek. Csak az egértől...Már minden mozgó levélben, amit a fakupacban látok fabehordáskor, cincikét látok. Pedig ezen a télen ők jobban félnek tőlem, hiszen elkerülnek széles nagy ívben ![]() A hétvégén egyébként megerősödtem...megerősítettek...ráadásul itt volt Kristóf, és annyit beszéltünk! VAnnak titkai, amiket velem oszt meg...én meg vele a magamét... ![]() Ezt olvastam, amit nem fogadok meg. De ha valaki szűkségét látja...nem akarok még gondolni sem a helyzetre: Mit tegyünk államcsőd esetén) "...hátraarcot kell vezényelnie vagy megismerjük az államcsődöt közelről..." 1. Egy nagy (minimum 10 literes) bödön zsír. A zsírban lehet áram nélkül is tartósítani a húst, egy nagy bödön zsírban simán elfér 10 libacomb is, a májról nem is beszélve, de mehet bele bármi más is, a lényeg, hogy jól legyen megsütve, majd zsírral vastagon borítva. 2. Mindig legyen egy párnahajnyi (ágynemű-garnitúrányi) szárazbab. ... A bab az finom, és kell tavaszra is, hogy újra lehessen ültetni. 3. Nagyon sok befőtt és konzerv Így ha nagy ínség is van, de mégis kerül valami gyümölcs a házhoz, gyorsan el lehet tenni. 4. Legyen két évre elegendő tűzifa. 5. Legyen otthon jó sok petróleum + petróleum lámpa Sok gyertya + gyufa. 6. Annyi pálinka és bor legyen otthon, amennyi csak elfér a pincében. A pálinkát és a bort mindig el lehet adni, ha másképp nem megy, el lehet cserélni. 7. Vákuumcsöves napkollektor meleg vízhez 8. Sok karton ásványvíz 9. kézi működtetésű víztisztító 10. napelemes ceruzaakkutöltő 11. Szappan, mosószer 12. néhány vödör 13. Meleg ruha + sátor 13+1. kamrapolcra: 20 kg cukor 3 kg só 2 kosár csipkebogyó 20 üveg szilvalekvár fűszerek kamilla virág kovász liszt ecet sok tea kötszer és gyógyszerek Semmi ok a nyugalomra, mindenki őrizze meg a pánikot!!! ))))) A helyzet komolyságára való tekintettel! Pokolgép - Hol van a szó? Valahogy más értelmet kapott nálam ez a régi-régi szám... |
||
Hozzászólások (9)
| 1271. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2012-01-07 07:12:21 |
|
Csatolt kép: ![]() Még egyetlen év sem indult ilyen sötétem. Nem feketén, csak szürkén. Próbálom kizárni a külső körülményeket, de körbefognak, fojtogatnak, betelepszenek a zsigereimbe. Miért kell nekem, a kisembernek foglalkozni a politikával? Vannak erre elhivatottabbak is, de mintha valahogy nem jól tennék a dolgukat. Pártállástól függetlenül bárkivel is beszélek, mindenki azt mondja, hogy fél. Minden olyan bizonytalan, olyan kétséges. Jönnek rémhírek és azonnali cáfolatok. Most tárgyalunk az IMF-fel vagy nem, kimentsük-e a pénzünket vagy nem. Néha már azt hiszem, hogy direkt csinálják a prosztó néppel a kegyetlenkedést. Mert ez az. A különböző rendeletekkel egyre-másra csak a szigorítások jönnek. Kinek jó az egykulcsos adó? Mi van az EVA-val? Meg fog szűnni? Akkor könyvelőt kell alkalmaznom. Az energiaárak az egekben. Hova még???? Tudom, tudom, az egész világ forrong. De sehol sincsenek az emberek ennyire kiszolgáltatva és megnyomorítva, mint nálunk. Ha azt hallom, hogy tisztelt politikusaink külföldi bankokba helyezik a pénzeiket, akkor mire is gondolhatnék? Szerencsére ilyen gondom nincs...Eltűnt a középréteg. VAnnak a gazdagok, akik most is haladnak, akiknek jó az egykulcsos adó, és vannak (mi) akik szépen csúszunk lefelé. Ez a legszélesebb társadalmi csoport, lassan összeforrunk a nincstelenekkel. Vásároljunk be tartós élelmiszert, töltsük fel a kamráinkat. Meddig? Miért? Néha már azt hiszem, direktbe megy a hisztériakeltés. Mert a megfélemlített ember nem ember. Csahol, szűköl, nem tud gondolkodni. Ezt akarják???? Én nem. Csak próbálok fennmaradni a magam területén. A felszínen. Az építőipari kintlévőségek és körbetartozások engem is keményen érintenek. De sajnos, a sárga csekkek befizetésre és nem kártyázásra valók. Ha van is az embernek megtakarítása mondjuk egy biztosítással vegye ki? Amikor olyan gyalázatosan megnyirbálják...de ha szükséges, kénytelen leszek. Tegnap megállapodást kötöttem (mint a nagyok) a legnagyobb adósommal. Átütemeztük a tartozást. Minden hónapban fizet 100 ezer + ÁFÁT, és a 27 % kapott ÁFA helyett befizetek harminchetet. Minden 100 ezer után 10 ezer veszteségem van. És még árat sem emelhetek, örüljek, hogy adnak munkát...De azért megsajnáltam kicsit a tegnapi tárgyalópartneremet, mert lelkem az van, amikor szinte alázatosan kérdezte, hogy azért ugye dolgozom tovább nekik ilyen kondíciókkal? Ugyan mit is tehetnék...Csak nem jön az a bunda vagy szőnyegkereskedő... Meg egyébként is, ha lenne is valaki, nem az a cél, hogy a gondjaimat rátestáljam... Az a rossz, hogy egy szál magamban kell minden döntést meghoznom. Nem voltam hozzászokva, mindig meg hánytuk-vetettük a problémákat, közösen hozva döntéseket. Legtöbbször jó döntéseket...De fel kellett nőni... Mondhatjátok: vannak fiaim. Igen, vannak, még nagyobb megoldhatatlannak tűnő problémákkal, mint én. Hogyan akaszkodhatnék rájuk? Mindez nem elég: olyan szélviharok dúlnak errefelé, hogy néha azt hiszem, felborítja a házat...Lejöttem a lépcső alá aludni, de a szelek munkálkodása elől nem tudok az egérlyukba bújni... Egyébként örömhír: ezen a télen nincsenek jogcím nélküli szürke eminenciásaim...De állandóan ber van kapcsolva a spájzban az ultrahangos riasztó. ![]() Hogy ne csak zokszó hagyja el a számat: Itt van kedvenc unokám...este leálltam neki palacsintát sütni. Ma is alkotok valamit a konyhában... A konyhával kapcsolatban kényszerűségből fájdalmas döntést kellett hoznom: kedves barátnőm párra-találása miatt befejeztem én is a tupper-partikat. Nem csak én, egy harmadik özvegyasszony társunk is. Mivel Marika ideje nagy részét a pasijának szenteli, így nem tud jönni. De nem is tart partit. Nekünk meg ő volt a taxisunk...Cserébe sokszor ebédelt nálam... Egyszer mindennek vége szakad... annak is, hogy én itt rójam a sorokat... Cserházi Zsuzsa Azért születtem A képen Borcsát nyugtatom szilveszterkor |
||
Hozzászólások (5)
| 1270. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2012-01-05 16:46:46 |
|
Csatolt kép: Kiket keresnek a férfiak negyven fölött? Tudjátok, ha már a csapból is ez folyik... Mi a francnak töltöm itt én az időmet? Mert tegnap megint támadtak ezen téma miatt. Nem tudom magam túltenni azon, hogy egy 64 éves a 60 éves nőket vén csoroszlyának nevezi. A feleségét vajon ugyanígy becézgette? Aki már nincs az élők sorában... A szakember azért megmondja a tutit a cikk végén: megöregedni csak ugyanolyan időssel lehet... Költő-újságíró barátnőm véleménye a következő: ....hatásvadász baromság már a címe is...mert EZ nem igaz...Tapasztalatból tudom, túl a negyvenen, hogy a pasik (akik között ott vannak ám a 20-30 évesek is) ugyan azt keresik a nőkben többnyire, amit a nők a pasikban: azt a valakit, aki által annak a férfinak látszanak, aminek akarnak maguk előtt is tűnni. És ha egy vadbarom 60 éves fasz, vagy egy 40 éves baxatlan nyanya minden áron 20 évesekhez akarja magát mérni, velük azt elismertetni, hogy ő nem annyi, amennyi, az ne csodálkozzon, ha elkerülik, mert mások nagyon is tudják, hogy mennyi az annyi...Csak azoknak az esetében válik mellékessé a kor, akik nem ez alapján keresnek, és azok rendszerin meg is kapják..pl egy 24 éves fiatalabb pasitól, vagy nőtől, aki AZÉRT megy bele egy ilyen kapcsiba, mert pl nem a kort látta meg, nem a hamvas testet, hanem az individumot, a lelket, ami az övét is felemelte olyanná, amilyenné szeretett volna válni. De akinek nincs lelke, csak teste, az miért ne kereshetné a szintén agyatlan megfelelőjét? Ha a barátnőm nem is úgy látja teljesen, mint én, sajnos, egyre-másra ezt tapasztalom. Persze, mondom, tisztelet a kivételnek. De ellenkező esetben kígyót-békát szórnak a nőre...lást szegény megboldogult Mary Zsuzsi...Pedig egyenjogúság van, nem???? Az itt lévő kritizáló majdnem hatvanasnak is Csiribi tetszett...panaszkodni viszont hozzám jött... Tehát, nyugalom, kedves sorstársak...persze, biztatom és nyugtatom magam is...aztán majd valamikor hozzánk is visszatérnek a meghülyült pasasok úgy 80 felé...vagy bedugja a fiatal csaj egy öregotthonba... HA volna még időm Bikini (a képen élezem a tupper-kést a tupper késélezőn. Mert Pasisanyi neki akart menni fenőkővel... |
||
Módosította: Móca-én vagyok az az egy [VIP], 2012. január 5. 16:59:05
Indok:
Indok:
Hozzászólások (4)
| 1269. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2012-01-02 07:14:55 |
|
Csatolt kép: ![]() Bezártuk 2011-et, kinyitottuk 2012-őt...ilyenkor szokás számvetést csinálni...de valahogy nincs hozzá kedvem... Ide még nem is kívántam boldog új évet! Micsoda közhely!!! Érdekes, a boldogságot kívánjuk mindenkinek elsősorban. Pedig van fontosabb is, sokkal fontosabb: az egészség. Mert ha nincs egészség, nincs boldogság...Aztán meg, azt is mondjuk, a pénz nem boldogít, igen, ha nincs, akkor nem boldogít...és egyre kevesebb van belőle, illetve a meglévőért egyre kevesebb értéket kapunk... Félelemmel nézek 2012 elébe. Csak úgy kapkodom a fejem a sok megszorítástól. Én nem is dohányzom, de már lassan úgy tekintenek a dohányzókra, mint a bűnözőkre: zárt helyről ki vannak tiltva. Azért azt megnézném, ha mindenki hirtelen abbahagyná a bűzrudak égetését, akkor mennyi adóforint hiányozna a nagy kalapból? Ugye, hogy nem az emberek egészsége a legfontosabb? Mint ahogy abban sem, hogy magyar kutatók által felfedezett rákellenes gyógymóddal Amerikában és Németországban gyógyítják a betegeket... Jól van, nem dohogok. De még semmi pozitív hírt nem olvastam az eljövendő érve vonatkozó intézkedések között. És ez naygon lehangoló tud lenni...Hogy legyen akkor ennek a pesszimista nemzetnek jókedve? Szerintem ha nem a pia, akkor a hangulatjavító szerek fogyasztása fog ugrásszerűen megnövekedni. Mert a hangulati béka feneke alatt nem lehet élni... Most nekem beszámolót kéne írni az óévbúcsúztatóról, amit szokás szerint itt szoktunk nálam tartani, .de mivel a régiek közül szinte senki sincs már itt, csak nagy vonalakban: Összesen nyolcan voltunk, volt aki betegség, volt aki más miatt maradt távol. De a jókedv, a humor nem került el...Pedig be sem rúgott senki... Az előőrs már pénteken megérkezett. Egy kis lájtos ebéddel vártam őket, aztán gyorsan bolt, és a szépségház meglátogatása következett. Nagyon szépek lettek a lányok... Mi addig Komtával készítettük elő a kocsonyát, tettük oda főni természetesen úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva, csak pötyögött több, mint 6 órán keresztül. Mire hazajöttek, meglepetéssel is szolgáltunk, szem nem maradt szárazon a nevetéstől. Másnap a célegyenesben már komolyra fordult a főzés. Korhelyleves, húsos és zöldséges saláták, sütemény, sült, szóval készültünk. Aztán szép sorban jöttek a többiek, természetesen felpakolva, nehogymá' étlen és szomjan haljunk! Végül befutott a humorzsák Zsenin Sanyi parádés kocsissal (bocsi, ezt nem hagyhattam ki!) és ezen túl szem nem maradt szárazon a nevetéstől... Drága tanerőnk olyan erős pálinkát hozott, hogy mindenki csak kapkodta utána a levegőt, de becsületesen és tisztességesen bekóstoltuk... Sanyi, mint egy gondos apa a vásárból , olyan felpakolva érkezett. Hozta a rengeteg gyümölcsöt, virslihegyeket, még igazi tormát, is, amit úgy 11 körül le is reszelt. Mivel malac helyett tarját sütöttünk, ahhoz minden eszközt ő prezentált. Gázpalackot és tárcsát, mert kint sütötte a szabadban... Kicsit sötét lett a sült a mustártól, de nem került a kutya tányérjába, csak a csontja... Aztán még jött egy hölgyvendég, (az ivararányt rontandó), így együtt ha nem is hatalmas világmegváltó, de társkeresős tapasztalati beszélgetéseket folytattunk...Éjfél, pezsgőzés...volt aki hamar elálmosodott. Én 3/4-4 kor kerültem ágyba, mindössze 4 órát aludtam. Már elmúlt dél, mire az utolsó vendég is itt hagyott, de nagyon rendesek voltak, elmosogatva, konyha-előszoba felmosva... Zsenin nemcsak humorbomba, de a házimunka is ég a keze alatt, a felmosórúd szinte hozzánőtt a kezéhez... Tegnap délután megszakításokkal próbáltam az alváshiányt pótolni...valószínű, sok lett belőle, mert ma már 4 órakor itt kukorékoltam... Legközelebb? legközelebb a Kocsonyafesztivál... Most pedig ideje lenne nekilátni újra a vászonmunkának...de nehezen megy... Garas Dezső itt hagyott bennünket... |
||
Hozzászólások (6)
| 1268. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2011-12-29 07:15:36 |
|
Szeretném, ha még hihetnék VALAKIBEN. Így, nagybetűvel. Akiben érzem azt, hogy csupán irántam érdeklődik, minden pozitív és negatív tulajdonságomat, kinézetemet, koromat és súlyomat elfogadva, a körülmények figyelmen kívül hagyásával. Az ember, amikor már úgy érzi, hogy túl van mindenen, elfogja a keserűség, emberkerülő lesz, sőt, még önmagát is elkerülné, ha tehetné. De nem teheti, mert dolgozni kell, tartania magát, élni kell, menni tovább... Aztán egyszer megint felfedezi, hogy süt a nap, és ragyognak a csillagok. De addig... Addig éljük a dolgos hátköznapokat, összeszorul a szívünk, ha betegségről, bánatról, szomorúságról olvasunk, imáinkkal támogatjuk a rászorulót. Ápoljuk a barátságot, mert az ember élete milyen lenne, se társ, se barát...és én most a valódi barátokra gondolok. Akikkel összegyűlünk és minden megjátszott allűr nélkül jól érezzük magunkat...mint most is, Szilveszterkor...A készülődés célegyenesbe ért, bátran lehet jelentkezni, kedves bloggerek. Addig van még egy kis idő másra is. A könyv, amit a Jézuska hozott, remélem, nemcsak szórakoztató, hanem hasznos is. Lehet, kotyvasztunk belőle. Ide most csak egy leves... Sommelier Péter, a 47 éves, aki nem rója fel a plusz kilókat, de nagyon ért a főzéshez, meg a másik Péter, aki itt nem is Péter, de olvassa a naplómat, nos, nekik külön ajánlom!!!! ![]() RETEKLEVÉL-LEVES (alcím: hogyan bolondítsuk magunkba? mármint a FÉRFIT!!!!) A bűbáj Legyen bár szó a retek leveléről vagy a gyökeréről, tudni kell, hogy olyan energiákat hordoz magában, amiket kár lenne veszni hagyni.A retek egyébként kiérdemelte az "átkozott zöldség" elnevezést olyannyira, hogy drákói szigorral fogalmazott törvényi rendeletben kellett szabályozni, nehogy a retek alantas célokat szolgáljon. (A nem szájon át történő fogyasztás. Csak azt nem mondja a fáma, akkor hogyan??? Már kezdek rosszra gondolni....) Így a dal szerint a retek csak a déli előételeket tarkította, amelyek az étvágy megnyitását szolgálják. A legtökéletesebb alapanyag, amellyel kiéheztetheti vendégét, aki magába bolondul. Tehát 4 személyre kell hozzá: 2 csomag retek, aminek szép zöld levele van, 4 nagy krumpli, 1 vöröshagyma, 5-6 levél sóska, 3 dkg vaj, 2 evőkanál tejföl, só és bors.. (Szóval tavasszal bolondítsunk) Főzzük a krumplit 20 percig, majd hámozzuk meg. Kockázzuk fel. Eközben tépjük le a retek zöldjét és mossuk meg. Egy másik edényben főzzük 10 percig a sóskát és a retekleveleket 2 dkg vajjal. Hámozzuk meg a hagymát, vágjuk karikákra, és pároljuk a maradék vajon 15 percig. Sózzuk, borsozzuk mértékkel, majd keverjük össze az alapanyagokat. Tálaljuk tejföllel kis tálkákban A retkeket tálalhatjuk jó ropogósan, igen frissítő málnás sörrel. A reteklevél finomra vágva petrezselyem helyett is kiválóan használható. Jó étvágyat hozzá! Majd tessen nekem beszámolni az eredményről! Én megígérem, ha friss retek és sóskaidényben itt dekkolok még, akkor megejtem a közlést! A Vad Fruttiknak van más számuk is, mint a Lehetek én is Útravalónak még ez a vers, mert mindjárt lejárok: Szabó Éva: Indulás előtt Csomagoljunk legyünk útra készen mielőtt minden eltörik egészen hisz oly kevés mit vinni kell egy „megérte” egy „hinni kell” egy szerelemtől fényes pillanat a sárba süppedt kő alatt a sötétben egy résnyi fény élétől megsebzett remény mert valami végérvényes rend kell ha nagy útra készül már az ember tudván hogy akkor sem néz hátra ha nevét valaki még egyszer elkiáltja |
||
Módosította: Móca-én vagyok az az egy [VIP], 2011. december 29. 07:59:33
Indok:
Indok:
Hozzászólások (3)
| 1267. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2011-12-27 16:00:36 |
|
Csatolt kép: ![]() Hogy mire jó egy karácsony? Az ünnepen kívül? Sok mindenre... Nekem most elsősorban arra, hogy az egy fészekaljából való 4 unokámat egy csokorban láttam. Igaz, két anyától származnak, de nekem mind unokám. Ezen belül arra, hogy a szőke és félénk kis herceget sikerült magamhoz édesgetnem, megnevettetnem a szájnyuszimmal és ami a legfontosabb, puszit kaptam tőle. Aztán arra, hogy a három nagy hosszú ideig csak az enyém volt...A kedvencüket főztem, tegnap este frisset...lehet, azt gondolják sokan, milyen hülye ez a nő, teli a hűtő és nekiáll nokedlit szaggatni...De ha ők egész ünnepben ezt nem ették...egyébként is a második, a legnagyobb fiú, aki már lehajtja a fejét, ha nekem puszit ad, szóval ő mondta, hogy senki sem főz olyan jól, mint én...hizlalta a májamat... Tegnap az összes mécsest és gyertyát megnyújtotta, leoltottuk a világítást, és Papóról beszélgettünk... Ő volt a nagyapja kedvence, de mindőjüket nagyon szerette. Vallotta, hogy az unokák Isten ajándékai, jutalmul, hogy szülő voltál..Bogi azért volt kedvenc, mert az első volt az unokák sorában és lány, Kristóf a csibészsége miatt, Marcus pedig azért, mert olyan volt, mint ő.... Aztán arra, hogy a legnagyobb lánnyal már úgy beszéltem, mint egy felnőttel... Lassan én tanulok tőle, mondjuk a sminkelést meg a smink lemosását. Csodálkoztam, mert gyönyörű műkörmöt láttam a kezén, igazi karácsonyi mintával...Igaz, nem karácsony a karácsony hópelyhes körmök nélkül.. (Amíg itt volt, egy könyvet kiolvasott az ajándékok közül.) Megbeszéltük, hogy ki miért aggódik a kis Kolumbusz debreceni középiskolájával kapcsolatban...Ő attól félti, hogy elzüllik, én attól, hogy csak beteg volt ő...remélem, örökre a múlt idő... A zülléstől én nem féltem, nagyon komoly, sajnos, hamar kellett felnőtté válnia...De szerencsére, ő, a nővére is ott lesz, mert oda szeretne menni az egyetemre biológusnak. Aztán a következő évben Marcus is oda szándékozik menni továbbtanulni. Ez az egyik átka a kisvárosnak: csak 1-2 iskola van a továbbtanulásra. De ettől sokkal több előnye van...Én nagyon szerettem az én városomban élni...De nem tudom, vissza tudnék-e menni 37 év után? A gyökerek lassan mind elszakadnak...Már csak a sírok, és a keresztlányomék. Lassan a régi ház is összedől. Mindenre nincs erőm nekem sem... Arra jó még a karácsony, hogy régi kedves ismerősök is bejelentkeznek... Az egyikük mindenféle szép emlékeket idéz, és hiányolja a meséket. Hiába, nincs ihlet, ha nincs múzsa... A másik pedig elmondja, hogy jó, hogy vagyok neki meg másnak... mindkettő a lélektársaim számát gyarapítja...erre is jó ez a társkeresés. Aztán egyik kedves régi sorstárs bevallotta Mary Zsuzsi halála kapcsán, hogy én voltam számára az első ajándék, második Álmodozó, harmadik pedig a kisfia apja...Mert társkeresőn talált társat...igaz, 37 évesen, nem hatvanasként, mint jómagam...tehát van, akinek sikerül...Ebben a korban egyre nehezebb... Aztán arra is jó, hogy egyik szomszédom, aki sokat van egyedül és szívbeteg, hirtelen őszinteségi rohamában felhív telefonon és bevallja, hogy akkor érzi magát biztonságban, ha látja, hogy nálam ég a villany, tehát van kinek szólni, ha rosszul lenne, és nem kell senkit édes álmából felzavarni. Szegény, nem tudja, hogy milyen rossz alvó vagyok... Aztán a kutyának is karácsony van...hurkát eszik, mert kaptam, és nem ízlett. Neki annál inkább. És nincs bezárva a garázs elé a helyére, szabadon száguldozik és ugrál mint egy nyúl. Igaz, loncsos a terasz burkolata, sáros a szőnyeg és összegyűrte, de csak legyen ő is boldog... Csupa-csupa pozitív dolog... És sütöttem egy oroszos süteményt tegnap frissen. Leveles-vajas tésztát minél vékonyabbra kinyújtani, aztán megkenni olajjal, és megszórni cukrozott dióval. Összetekerni, összenyomkodni, majd 2,3-3 cm-es darabokra felvágni. Olyan csinálni belőle, mint a kakaós csiga, majdnem teljesen megsütni. Egy nagy gáztepsi tele lesz vele. Amikor majdnem megsül, ráönteni 2 deci víz, 12 dkg cukor egy citrom kifacsart levéből készített szirupot, visszatolni a sütőbe, és még 5-6 percet sütni. A tészta magába szívja a szirupot, és puha marad tőle. Ha nem tudsz küzdeni, nem érdemled meg |
||
Hozzászólások (4)
| 1266. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2011-12-26 08:37:07 |
|
Csatolt kép: ![]() Hömpölyög az ünnep. Mindenki megkapta a saját kis hópihe csodáját, és most azzal ismerkedik, mint a gyerek a játékával. Én a többi között egy könyvnek nagyon örülök. Valószínű, ez hiányzott a társkeresési fegyvertáramból? Nem vetettem be elég praktikát???? De majd most! Boszorkánykonyha - A csábítás receptjei Brigitte Bulard Cordeau Varázskönyve Tessenek csak olvasni! Szeretné elbűvölni barátait? Elcsábítani új szerelmesét? Újra elcsavarni férje fejét? Akkor irány az üst! Boszorkányunk, Brigitte 100 receptet kínál a boszorkánykonyhából: nincs élethelyzet, amire ne akadna bűbája. Megosztja velünk a titkot, hol gyűjthetjük be a receptek hozzávalóit, pontos elkészítési időt szab meg - egyik szemünk az órán - majd irány az üst! És mindezt boszorkánytitkokkal fűszerezi: a bűbájos varázsigéktől a varázslatig, a szépen terített asztal igéző hatásától az érdekfeszítő legendákig megadja a beszélgetés sava-borsát... Biztos lehet a boszorkányos sikerben! Az antikolt kötetet, mintha most találtuk volna a padláson, pókhálók alatt dohosodva. A színes album olyan ételek receptjeit tartalmazza, melyek elkészítve alkalmasak a legény meghódítására, megszerzésére, megtartására. A játékos receptkönyv nemcsak a csábítás trükkjeit ismerteti, de kiváló főzési tippekkel is megajándékozza olvasóját, sőt ismeretterjesztő funkciója sem lebecsülendő: ugyanis közli az egyes fűszer- és gyógynövények testre-lélekre gyakorolt hatását. Boldog karácsonyt!(ami még hátra van belőle) |
||
Hozzászólások (6)
| 1265. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2011-12-24 06:35:38 |
|
Csatolt kép: ![]() Bármi válhat ajándékká. Egy mosoly, egy simogatás, egy ölelés is. De lehet az egy könyv, amiről tudod, hogy a másiknak fontos, és egy könyvjelző, amiről ő is tudja, hogy számodra mennyit jelent. A lényeg, hogy szíved minden melegével adod neki. Így a könyv minden oldala rólad fog szólni, a könyvjelző pedig nem csupán a lapok múlását jelzi, hanem téged idéz. Hiszen valójában nem könyvet, nem könyvjelzőt adsz, hanem a szívedet. És ennél többet nem adhatsz. Mert a szíved te magad vagy. (Csitáry-Hock Tamás) BÉKESSÉGET, BOLDOGSÁGOT, NYUGALMAT, SZERETETET, SZERETŐ TÁRSAT KÍVÁNOK SZÍVEM ÖSSZES MELEGÉVEL MINDEN BETÉRŐNEK, DE KÜLÖNÖSEN AZOKNAK, AKIK A SZÍVEM KÖZELÉBE FÉRKŐZTEK! ZORÁN AZ ÜNNEP |
||
Hozzászólások (9)
| 1264. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2011-12-23 19:12:16 |
|
Csatolt kép: ![]() Huszonnegyedike, kénefa, ráérmég, nemérrá, majdholnap, elválok, veszekfát, azjólesz, hogynézmárki, jakérem, akkorazt, mennyilesz, ennyitegyfáért, legyenöt, legyenötfél, legyenhat, jóleszazelső. Megyünknagyihoz, nemakarok, jönjézuska , minimaxkell, nagyimesél, minimaxkell, mosthagydabba, hozdamackót, eléghárom, csókilonka, köszönjszépen, ilonkáéknakis, mér'nemköszöntél, nembajhabüdös, szálljbe, szál...ljki, ittanagyi, minimaxkell, hozjézuska . Hozdfelafát, holatalp, teraktadel, neménraktam, deteraktad, ottszok'lenni, deottnincs, merteraktadel, utlálomakarácsonyt, elválok, megvanatalp, ugyeteraktadel, eltörtbazdmeg, menjteszkóba, félnégybazdmeg. Holafűrész, szomszédnál, holaflex, szomszédnál, holaszomszéd, zalában, kurvaanyját, aztlátogatja, picsábafával, kellafa, utálomakarácsonyt, faragomkéssel, deneazzal, deazéles, kenyérvágó, eszünkzsemlét, hozzáltapaszt, úristen, azmégvárhat, bentvannézdmeg, ferde, ésmost, jobbradől, ésmost, mégmindig, ésmost, derondafa, anyád, anyámathagyjukki, teddleakést. Holadíszek, fentiszekrény, nincsottsemmi, másikszekrény, égőjó, tavalyvettem, nemégbazdmeg, pótizzó, azsemég, picsábaégővel, kellazégő, kontaktosvagymi, tedleakést, leszgyertya, leégaház, nemkellfűteni, szaloncukor , ötkilóvan, fasznakannyi, gyereknekkell, gömbdísz, szalmadísz, alufóliábandió, csengettyű, nincsencsúcsdísz, húzdráangyalt, fenyőttojik. Csomagoljál, tökpazarlás, akkorfőzzél, főzökpacalt, éntöbbetsemmitnemcsináloknektek, csomagolok, holacellux, papíroknál, holapapír, díszeknél, nincskarácsonyos, nebaszki, vanboldogszülinapot, nebaszki, ráíromjézuska . Gyertekenni, minimaxkell, gyertekenni, mindjárt, gyertekenni, mindjárt, éntöbbetsemmitnemcsináloknektek, nemszeretemahalat, pedigfinom, minimaxkell, nemjönjézuska , szeretemahalat, elsóztad, mosthagydabba. Teddfellemezt, minimaxkell, szentestenem, kiskarácsony, nagykarácsony, pásztorok, namitkaptál, nemlegó, nesirjál, legókell, fakocka , le-he-góó-kell, apaisezzel, nemeztkértem, nincsnemez, mondtamlegót, kurvadrága, neagyerekelőtt, nehisztizzél, feldőltafa, kurvaélet, égazégő, mondtamkontaktos, deszépnyakkendő, úgysehordod, akkorisszép, jóalánc, nemkellettvolna, pénznemszámít, ésalegó, kapszanyádtól, nesírjprücsök, szeretlek, énistéged!!! pótkötet 27-én: teisazenyémet! Kattints ide! |
||
Hozzászólások (2)
| 1263. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2011-12-23 07:13:06 |
|
Csatolt kép: ![]() Volt egy álmom, pár évig tartott, de lassacskán felébredtem... úgy érzem, elveszett néhány év az életemből... Az álmom, ami nem teljesült, és azt hiszem, már nem is fog. Amikor elveszett a múltam, abban az álomban felépítettem a jövőt. Gondoltam, hogy van továbblépés, vár még rám a szivárványos életből valamennyi...elkezdtem írogatni, hogy jobban megismerjenek...találkoztam sok emberrel, sőt, randiztam is...Naiv és bizalommal teli volt a lelkem...nem kellett volna... rettentő sokat keményedtem a körülmények hatására...de nem mondok én senkiről rosszat...Bár okulásképpen nőtársaim megérdemelnék, hogy fegyelmeztessem őket, kire kell vigyázni. Ennyi idő alatt pár rossz és nagyon sok jó emberrel megismerkedtem ... Akartam nagyon...de már kitántorgott alólam a társkeresős lábam...elképzeltem egy szép világot, olyat, ami megközelíti azt a régi teljeset...amit a Nagy Rendező egy hirtelen gondolattal megszüntetett...azt hittem, nem élem túl...Felálltam, mert fel kellett állnom, hiszen szükség van rám...azt gondoltam, gondolom, nekem is szükségem lehet valakire, arra az egyre.... Csalódtam...igaz, a saját csodálatos családom mellé kaptam egy másikat, egy nagyobbat. A Mókus őrsbelieket, a blogádot, és mindenkit, aki szívesen olvassa a naplómat, a blogomat. Ráadásul sokan hangot is adnak tetszésüknek. Ez picurka - hangyányi kárpótlás a sikertelenségért, a kudarcért. Mert bármennyire is olvasmányos, amit írok, én nem a naplóírás miatt jöttem. A napló, a blog beszélgetés magammal. Mégha a károgók azt mondják is róla, hogy nem őszinte... Sokan kérnek tőlem tanácsot, sok ember bennem lát valamiféle mentort, tanácsadót. Valóban, amennyit adsz, annyit kapsz. Sokat kaptam tőletek. Talán adtam is...Támogatást, biztatást, és voltak felvillanó reménysugarak is vica-verza... Azok a reménysugarak mind-mind tőlem távol... Akik itt voltak közel, azok mind a futottak még kategória...vagy ha vannak, akkor csak a partvonalról vagy a háttérből drukkolnak vagy kárörvendenek...Baj is lenne, ha mindenki szeretne, ha én mindenkit szeretnék. Olyan nincs a világon... Felállítottam egy szintet magamnak. Van egy elképzelésem. Természetesen van olyan akire rá tudnám húzni ezt a gúnyát, mintha ráöntötték volna...De aki ezt a jelmezt felvenné, annak nem én kellek...annak a 30-40 éves, hiába ő korban és egyebekben megfelelő számomra. Plusz mínusz 10 % ...ez az elviselhető korhatár. Csak egy mondat róla: jogilag, érzelmileg, anyagilag független...ugye milyen nehéz ezt a 3 kritériumot teljesíteni? Aki intellektuálisan, mentálisan, érzelmileg, szellemileg megfelel... Akinek van egy pici kuckója ahová mindig vissza tud húzódni. Tudom, ez rosszul fog esni...de ha elértem egy bizonyos szintet, nem tudok alámenni... Az, aki velem tudja tölteni a Szentestét...és nem akarja, hogy az az éjszaka az én hálószobámban végződjön...Előbb a lelkemet kell meghódítani, próbáljon férfiként viselkedni, szépeket mondani, udvarolni, dicsérni...Ismerem magam nem leszek hálátlan... De ne csak azért jöjjön, mert tudja, hogy jól főzök... Tudom, megkaptam már, mit akarok én ebben a korban, hiszen a szépség és a fiatalság elmúlik, a bőr feszessége eltűnik, a haj megőszül, ritkul, a szépséget és fiatalságot elviszik az évek, de nem viszik magukkal a szerelemre való képességet, a szeretetet, a megbecsülést, a toleranciát, az empátiát, az őszinteséget, az emberséget, a bizalmat, a tisztességet... Írok, itt is máshol is, mást is.. mert ugye a a szó hatalom. Fegyver. Simogatni és akár ölni is lehet vele. Meg szerencsés esetben párra lelni. Sajnos nincs szerencsém... Ezt most olyan évbúcsúztatónak szánom...a sok érzelmes dal tegnap este érzelmes húrokat pendített meg bennem...mert teli vagyok érzelemmel...ezt is titkolni kéne... Mindezt tavaly ilyenkor írtam...és a világon semmi sem változott, ugyanolyan aktuális ma is... Akár én is... |
||
Módosította: Móca-én vagyok az az egy [VIP], 2011. december 23. 07:15:05
Indok:
Indok:
Hozzászólások (7)
| 1262. | Móca-én vagyok az az egy [VIP] | 2011-12-22 08:49:13 |
|
Csatolt kép: ![]() Csatolt kép: ![]() Csatolt kép: Örülök, hogy az utóbbi idők legjobb férfi-bloggere újból köztünk van. De ugyanakkor szomorú is vagyok, mert akkor újra egyedül van, ha visszaregisztrált. Pedig azt gondoltam, ha senkinek, neki sikerül megtalálni a boldogságát... Látom, hogy megy ezerrel a dicséret a naplójába. Pedig azt hiszem, nincs arra szükség, hogy dicsérgetni kéne. Nem mintha elbízná magát, mert elég szerény ember ő, de azért a többi naplóról nem illene degradáló véleményt mondani, hogy bevágd magad nála, kedves kislány... Próbáljatok írni, és akkor megtudjátok, szabad-e itt őszintének lenni? Mert az őszinteség itt nem nyerő...Ha az vagy, rögtön találnak rajtad fogást, és támadni azt mindenki tud... Azt hiszem, régi motorosok vagyunk itt páran, akik nagyon tudjuk, hogy mit szabad és mit nem írni... De ez csak egy kis kitérő volt úgy előlegben... Mindezektől függetlenül kívánom, hogy a normálisan gondolkodó, emberséges, empatikus emberek, férfiak és nők találják meg mindannyian a minél hamarabb a párjukat...még akkor is, ha kevesebbek leszünk egy jó bloggerrel... Már csak párat kell aludni, és itt van a karácsony... Karácsonykor vendégségbe is járunk...ha valaki most veszi a bátorságot, és elmegy szíve választottjának a mamájához, (természetesen nőnemű látogatókról van szó) pár megszívlelendő tanács: Fésülködj meg rendesen, kislányom, vedd fel az ünneplőt, húzd a szoknyát a térded alá, mikor leülsz, és ne csörömpölj az evőeszközzel majd! Ha kérdeznek válaszolj szépen, udvariasan, valami fényeset, de ne túl kényeset, csak úgy finomat, okosat. A süteménynél ne tülekedj ám! még szájára vesz a falu. Ugyanígy járj el a kávéval és a úri huncutságokkal: konyak, cigarét...mérsékelt, jólnevelt, kedves, szolid asszonykának mutasd magad... s ha búcsúztok, még semmiképp ne kérdezd meg, szólthatod-e mamának ... Aztán a kedves mama még kedvesebb fiát eszedbe ne jusson megkérdezni, mi volt rólad a véleménye nőnemű ősének! Még megmondja az igazat, és te télvíz idején árkon-borkon keresztül elinalsz az igazság hallatán... Az alábbi süteményt meg mindenki meg tudja sütni: KARÁCSONYI SÜTEMÉNY Hozzávalók és elkészítés: Végy 1 kg meleg szeretetet, szitáld át a türelem szitáján, nehogy pletykamag kerüljön bele. Adj hozzá egy liter bátorságot, 3 dl szorgalmat és 1 dl jóságot. Gyúrd össze 1 tojásnyi kedvességgel, és takard be tiszta jókedvvel. Ha megkelt, süsd meg a kitartás tüzénél. Szórd meg vidám mosollyal, és tegyél rá pár csepp megfontolást. Aztán vágd fel sok, sok darabra, hogy mindenkinek jusson belőle, aki szeretetre éhes! Legyen ünnep! |
||
Hozzászólások (4)




















J
anuár, február, itt a nyár...ahogy azt a balga népek elképzeljük...most jön a fekete leves! Jobb félni mint megijedni alapon egy kis torokszurkálás és hőemelkedés meg a hóhelyzet túlzott beharangozása miatt maradtam...
HA elmegyek és ott-ragadok a Nagy-faluban, ahogy az alanti blog is mutatja, akkor igen kellemetlen helyzetbe kerültem volna...Célom volt az utolsó IC-vel hazajönni, de ami fél egykor indult, az is késve érkezett a Tiszaira, és indult tova a Keletibe. Hideg vagonnal...az igaz, hogy hely-jegy nélkül lehetett ma utazni, valószínű, a fűtetlenség miatt...
Úgy érzem, (nem kicsit) túl van ragozva ez a téli időjárás a havazással, hideggel, megfagyásokkal való riogatással. Szerintem nem beszélni kéne róla, hanem mindenkinek tenni a dolgát. Igaz, régen nem voltak hajléktalanok, nem volt ennyi szegény ember, tüzelőre mindig futotta mindenkinek. Az is igaz, kisebb helyen éltünk, sok helyen csak a konyhában volt fűtés, a szobában csak zimankó idején. Nekünk volt egy csodaszép öntöttvas kályhánk, egy kis fülkével a közepén, ahová betettük a teát vagy a bort melegedni, és ha jól bedurrantottunk, az almát vagy a sütőtököt is meg lehetett benne sütni. Volt hófúvás, akkora, hogy szánkóztunk a tetején, mert megkérgesítette a jég, a mélyút, amelyik a Kopaszkára vezetett (ahová a Viszkis ki akart ülni, bámulni azt a várost, ahol jó pár évet töltött, és semmit sem látott belőle), teli lett hóval. Az iskolaudvarokat felöntötték vízzel, mindenki ingyen korcsolyázhatott. Természetesen kurblis korcsolyával, ami rövid idő alatt le tudta szaggatni a bőrbakancs bőrtalpát...De akkor voltak suszterek, akik jó vastag marhabőrrel újjávarázsolták a cipőinket. Volt egy járgány, a turulya, két korcsolyára rácsavarozva olyan 30x30 centis deszkalap. Ráültem, a tesóm lábán másik korcsolya, és csak úgy repített! Persze, volt, amikor direkt felborított, hogy sivalkodjak, ő meg kinevetett... És nem szégyelltük a kapcát, amit a mai fiatalok már nem is ismernek, talán kvízműsorokban tűnik fel néha a szó...Akinek volt gyapjú sízoknija, az nagyon menő volt ám! IKKA-csomagban mi is kaptunk, meg kezeslábast, aminek hátul gyorstüzelő nyílása volt. Mennyire szégyelltem akkor felvenni, amikor tornaóránk volt! Inkább fagyoskodtam a flór-harisnyában, stumpádlival a végén...És hogy bevágta a már kislányként r is vastag combomat! Aztán lett harisnyatartó, és Szlovákiából harisnyanadrág...
Jól elkanyarodtam a hóeséstől. Jelentem, itt vízszintesen esik, rohamos tempóban melegszik a levegő, mínusz 11 volt reggel, most már csak mínusz 9. A kutya vize egy óra alatt talpig befagy, a kaját ha nem eszi meg rögtön, kopogóst játszhat vele. Reggel behordtam száraz fát, mert a nyirkos friss tölgy és bükk benn van a kazánházban, hogy kedvemre fűthessek. Elővettem a hóláncot a cipőmre, mert nem szeretnék hóesésben dobni egy hátast, vagy műkorcsolya-elemeket előadni. Nem is a csonttöréstől félek, hanem a szemüvegemet féltem...A teraszon a kerámia rettenetesen síkos, pedig csúszásmentesként vettük anno...
Tegnapelőtt jó téli étket főztem...nemcsak magamnak...mert kedves vendégem volt. egy teljes hétig. Sólet, csak úgy magyarosan, füstölt csülökkel, tojásokkal...
Most pedig indulok, kiásom magam a hóból...a kazánban a tűz ég, nagyon hideg lett ma reggelre. Elfelejtettem a gázkazánt este beállítani. 17 fok lett a nappaliban. kellemes téli vasárnapot...